Pag sziget

 

 

Pag-sziget az Adria-i tenger északi részén fekszik, Horvátország ötödik legnagyobb szigete. Területe 285 négyzetkilométer és 270 km-es tagolt partjával pedig a leghosszabb tengerpart vonalú, öblökben, szurdokokban, hegyfokokban és strandokban bővelkedő szigete. A sziget 24 településén több mint 8000 ezren élnek. Pag egy különleges látványt nyújtó sziget, igaz, hogy Horvátországban csodálatos nyaralóhelyek vannak, de a Pag-szigeti panoráma semmihez sem hasonlítható. Szinte a sziget egészén csak fehér homokos síkságot és óriási sziklákat lehet látni, kevés a fás, zöld terület. Inkább csak bokrokat, olaj és fügefa ligeteket lehet látni. A sziget kopársága annak tudható be, hogy ki van téve a bóra szél állandó ostromának. A helyiek turizmusból, birkatenyésztésből, olíva termesztésből és a sajtkészítésből élnek. A szigeten egyedülálló a növényvilág  -ahol vékony fű, alacsony aromás növények, zsálya és szalmavirág nőnek-, amelyek a pagi juhok táplálkozásának alapját képezik, és ezek adják meg a híres pagi sajt különleges ízét.
A sziget nagyszerű fürdőzési lehetőségeket kínál, sok csodás strand található itt, de aki nem szeretne zsúfolt strandokon napozni, pancsolni, az a sok rejtett kis öböl valamelyikénél is fürdőzhet. A Pag-sziget, a szórakozás szempontjából is számtalan lehetőséget kínál. A strandokon általában már nappal elkezdődnek a beach partyk, és szinte minden településen több szórakozóhely várja a pörögni vágyókat. A Pag-sziget egyaránt tökéletes hely a nyüzsgésre vágyók számára és a nyugodt nyaralást kedvelők számára is. A sport kedvelői is jól fogják itt érezni magukat, mivel egy több mint 100 kilométeres kerékpár úton van lehetőségük biciklizni és a sziget természeti adottságainak köszönhetően a sziklamászásra is lehetőség van. Aki jobban kedveli a vízi sportokat, az búvárkodhat vagy vitorlázhat.
Gasztronómia
A szigetről szólva a gasztronómiai kínálatról sem szabad megfeledkezni. Itt mindenki a híres pagi juhsajtot kóstolgatja. A "pazski szir-t", vagyis a juhsajtot, érlelésekor többször megkenegetik olívaolajjal, de a helyiek néha evés közben is így tesznek a sajtfalatkákat. A hatvan kilométer hosszú, napsütötte kopár sziklákkal tarkított szigeten, füge és olíva olajat is érdemes vásárolni, mert kiváló minőségűek. A horvátországi szigetek bármelyikén járva kötelező elem a tengeri finomságok megkóstolása. A hagyományos sülthalon, tintahalon kívül itt ettük az utóbbi évek talán legjobb polipját és a borban párolt feketekagylót se hagyja ki senki, aki erre jár. Fenségesen finom, ráadásul nem is túlságosan drága. S ha már a gasztronómiai örömöknél járunk, említsük meg az országosan is elismert helyi specialitást, a zsályás bárányhúst, amiről ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk, ha Pag szigetén járunk.
Pag-sziget történelme
Pag szigete már a neolitikumban (újkőkorszak vagy csiszoltkő-korszak) is lakott terület volt. Mint a régió legtöbb akkoriban lakott településén itt is illír törzsek laktak. Az illír törzsek nagy családjához tartoztak a liburniak is. A liburni törzsek jelenlétére utalnak annak a nekropolisznak a maradványai, melynek a neve Mihovilje volt, a jelenlegi Novalja település mellett. A római birodalom Kr.e. az I. században vetette meg a lábát a szigeten. A római megszállás közel hét évszázadon keresztül tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre a kor kívánalmainak megfelelően. Ekkoriban három nagy templomot is építettek, valamint megerősítették Caska, Novalja és Kosljun városait is. A régészek a római kor nyomaira bukkantak a Zrce strandnál is, ahol egy római temető maradványait tárták fel, valamint egy kőfejtőt Novalja északi felén. A VI. században szláv népek költöztek a szigetre, majd a VII. században a horvátok. Később az ide érkező horvát törzs kettészakad az északi Rab-i részre, valamint a déli Zadar-i közösségre. Ekkoriban sűrűn előfordultak összetűzések a két rokon népcsoport között, melyek a közép korban is előfordultak. Ennek a Velencei Köztársaság seregei vetettek véget, amelyek elözönlötték egész Dalmáciát és számos szigetet, várost a hatalmuk alá hajtottak. A Velencei Köztársaság elleni hadviselésbe III. Béla királyunk 1180-ban csatlakozott, aki elfoglalta Pag-ot és a Magyar Korona gyarmatává tette. 1244, III. Béla király utóda, IV. Béla Pag-nak szabad királyi város címet ajándékozott. A XIII. században területi vita alakult ki a Pag-sziet hovatartozását illetően a zadari királyság és Pag között, amely miatt a Krk-i Frigyes herceg az egész szigetre igényt tartott. A vita végére a Velencei szenátus tett pontot, így a sziget Zadar fennhatósága alá került. Az ezt követő időszak területi villongásokkal telt, a Pag-iak és a Zadar-iak között, melynek 1403-ban Nápolyi László vetett véget. A XV.-XVI. században a sziget és települései virágkorukat élték, leginkább a sókitermelés miatt. A Pag és Rab közötti vita mégsem szűnt meg teljesen, egészen a XVI.-XVII. századig, amikor a törökök elözönlötték az egész régiót, többek között Pag-ot is. Ekkoriban a sziget szinte teljesen elnéptelenedett, alig volt ezer-ötszáz lakosa.
A törököket azután a velenceiek űzik el a szigetről, majd amikor a Velencei Köztársaság megbukott, a sziget a Habsburg birodalom, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. 1805 és 1813 között Napóleon seregei lerohanják Európát, így a Pag-sziget is a birodalom részévé válik, majd Napóleon bukása után ismét az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolják. Pag szigete az I. Világháborúig marad a monarchia része, ekkor Itália szállja meg. Az olasz megszállás a II. Világháborúig tart, a fasiszta Olaszország bukásáig. Ebben az időszakban koncentrációs tábort tartanak fent a szigeten. A háború után Pag szigetét a Tito-i Jugoszlávia részét képezi egészen 1991-ig, amikor Horvátország kinyilvánítja függetlenségét.
Pag kultúrtörténeti kincsekben gazdag városa a 20 kilométernyi aprókavicsos és homokos partszakaszok által karéjozott Pagi-öbölben telepedett meg. A várost és az azonos nevű szigetet nemzeti parkok ölelik körbe. Délről a kisebb-nagyobb szigetekkel és zátonyokkal rendelkező Kornati, míg az északi, szárazföld felőli részen a kellemes pihenést, a sűrű erdőkben megtett kellemes sétákat és a lenyűgöző vízesések látványát kínáló Plitvicei-tavak. A Paklenica és az Észak-Velebit nemzeti parkok is közel vannak, sőt a Krka Nemzeti Park sincs messze, amely áttetsző vizű zuhatagainak sorával és a Krka-folyó szurdokában megtelepedett Visovac szigettel gyönyörködtet.

 

Pag szigetePag-sziget az Adria-i tenger északi részén fekszik, Horvátország ötödik legnagyobb szigete.

Területe 285 négyzetkilométer és 270 km-es tagolt partjával pedig a leghosszabb tengerpart vonalú, öblökben, szurdokokban, hegyfokokban és strandokban bővelkedő szigete. A sziget 24 településén több mint 8000 ezren élnek. Pag egy különleges látványt nyújtó sziget, igaz, hogy Horvátországban csodálatos nyaralóhelyek vannak, de a Pag-szigeti panoráma semmihez sem hasonlítható. Szinte a sziget egészén csak fehér homokos síkságot és óriási sziklákat lehet látni, kevés a fás, zöld terület. Inkább csak bokrokat, olaj és fügefa ligeteket lehet látni. A sziget kopársága annak tudható be, hogy ki van téve a bóra szél állandó ostromának. A helyiek turizmusból, birkatenyésztésből, olíva termesztésből és a sajtkészítésből élnek. A szigeten egyedülálló a növényvilág  -ahol vékony fű, alacsony aromás növények, zsálya és szalmavirág nőnek-, amelyek a pagi juhok táplálkozásának alapját képezik, és ezek adják meg a híres pagi sajt különleges ízét. 

Pag szigeti erőd romjaA sziget nagyszerű fürdőzési lehetőségeket kínál, sok csodás strand található itt, de aki nem szeretne zsúfolt strandokon napozni, pancsolni, az a sok rejtett kis öböl valamelyikénél is fürdőzhet. A Pag-sziget, a szórakozás szempontjából is számtalan lehetőséget kínál. A strandokon általában már nappal elkezdődnek a beach partyk, és szinte minden településen több szórakozóhely várja a pörögni vágyókat. A Pag-sziget egyaránt tökéletes hely a nyüzsgésre vágyók számára és a nyugodt nyaralást kedvelők számára is. A sport kedvelői is jól fogják itt érezni magukat, mivel egy több mint 100 kilométeres kerékpár úton van lehetőségük biciklizni és a sziget természeti adottságainak köszönhetően a sziklamászásra is lehetőség van. Aki jobban kedveli a vízi sportokat, az búvárkodhat vagy vitorlázhat.


Gasztronómia

 

A szigetről szólva a gasztronómiai kínálatról sem szabad megfeledkezni. Itt mindenki a híres pagi juhsajtot kóstolgatja. A "pazski szir-t", vagyis a juhsajtot, érlelésekor többször megkenegetik olívaolajjal, de a helyiek néha evés közben is így tesznek a sajtfalatkákat. A hatvan kilométer hosszú, napsütötte kopár sziklákkal tarkított szigeten, füge és olíva olajat is érdemes vásárolni, mert kiváló minőségűek. A horvátországi szigetek bármelyikén járva kötelező elem a tengeri finomságok megkóstolása. A hagyományos sülthalon, tintahalon kívül itt ettük az utóbbi évek talán legjobb polipját és a borban párolt feketekagylót se hagyja ki senki, aki erre jár. Fenségesen finom, ráadásul nem is túlságosan drága. S ha már a gasztronómiai örömöknél járunk, említsük meg az országosan is elismert helyi specialitást, a zsályás bárányhúst, amiről ugyancsak nem szabad megfeledkeznünk, ha Pag szigetén járunk.

Pag-sziget történelme


Pag szigete már a neolitikumban (újkőkorszak vagy csiszoltkő-korszak) is lakott terület volt. Mint a régió legtöbb akkoriban lakott településén itt is illír törzsek laktak. Az illír törzsek nagy családjához tartoztak a liburniak is. A liburni törzsek jelenlétére utalnak annak a nekropolisznak a maradványai, melynek a neve Mihovilje volt, a jelenlegi Novalja település mellett. A római birodalom Kr.e. az I. században vetette meg a lábát a szigeten. A római megszállás közel hét évszázadon keresztül tartott, ezalatt a rómaiak számos fejlesztést hajtottak végre a kor kívánalmainak megfelelően. Ekkoriban három nagy templomot is építettek, valamint megerősítették Caska, Novalja és Kosljun városait is. A régészek a római kor nyomaira bukkantak a Zrce strandnál is, ahol egy római temető maradványait tárták fel, valamint egy kőfejtőt Novalja északi felén.

Pagi népviseletA VI. században szláv népek költöztek a szigetre, majd a VII. században a horvátok. Később az ide érkező horvát törzs kettészakad az északi Rab-i részre, valamint a déli Zadar-i közösségre. Ekkoriban sűrűn előfordultak összetűzések a két rokon népcsoport között, melyek a közép korban is előfordultak. Ennek a Velencei Köztársaság seregei vetettek véget, amelyek elözönlötték egész Dalmáciát és számos szigetet, várost a hatalmuk alá hajtottak. A Velencei Köztársaság elleni hadviselésbe III. Béla királyunk 1180-ban csatlakozott, aki elfoglalta Pag-ot és a Magyar Korona gyarmatává tette. 1244, III. Béla király utóda, IV. Béla Pag-nak szabad királyi város címet ajándékozott. A XIII. században területi vita alakult ki a Pag-sziet hovatartozását illetően a zadari királyság és Pag között, amely miatt a Krk-i Frigyes herceg az egész szigetre igényt tartott. A vita végére a Velencei szenátus tett pontot, így a sziget Zadar fennhatósága alá került. Az ezt követő időszak területi villongásokkal telt, a Pag-iak és a Zadar-iak között, melynek 1403-ban Nápolyi László vetett véget. A XV.-XVI. században a sziget és települései virágkorukat élték, leginkább a sókitermelés miatt. A Pag és Rab közötti vita mégsem szűnt meg teljesen, egészen a XVI.-XVII. századig, amikor a törökök elözönlötték az egész régiót, többek között Pag-ot is. Ekkoriban a sziget szinte teljesen elnéptelenedett, alig volt ezer-ötszáz lakosa.A törököket azután a velenceiek űzik el a szigetről, majd amikor a Velencei Köztársaság megbukott, a sziget a Habsburg birodalom, később pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részévé vált. 1805 és 1813 között Napóleon seregei lerohanják Európát, így a Pag-sziget is a birodalom részévé válik, majd Napóleon bukása után ismét az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolják. Pag szigete az I. Világháborúig marad a monarchia része, ekkor Itália szállja meg. Az olasz megszállás a II. Világháborúig tart, a fasiszta Olaszország bukásáig. Ebben az időszakban koncentrációs tábort tartanak fent a szigeten. A háború után Pag szigetét a Tito-i Jugoszlávia részét képezi egészen 1991-ig, amikor Horvátország kinyilvánítja függetlenségét.

 

Pag szigetePag kultúrtörténeti kincsekben gazdag városa a 20 kilométernyi aprókavicsos és homokos partszakaszok által karéjozott Pagi-öbölben telepedett meg. A várost és az azonos nevű szigetet nemzeti parkok ölelik körbe. Délről a kisebb-nagyobb szigetekkel és zátonyokkal rendelkező Kornati, míg az északi, szárazföld felőli részen a kellemes pihenést, a sűrű erdőkben megtett kellemes sétákat és a lenyűgöző vízesések látványát kínáló Plitvicei-tavak. A Paklenica és az Észak-Velebit nemzeti parkok is közel vannak, sőt a Krka Nemzeti Park sincs messze, amely áttetsző vizű zuhatagainak sorával és a Krka-folyó szurdokában megtelepedett Visovac szigettel gyönyörködtet.